"Ha nincs időd az egészségre, lesz időd a betegségre!"

Ősi gyógymódok: a köpölyözés

A köpölyözés a hagyományos kínai orvoslás gyógyító módszerei közé tartozik. Lássuk, mire és hogyan használják manapság az orvosok és a népi gyógyítók egyaránt!

A köpölyözés alapelveit Mezopotámiában már 3000 évvel ezelőtt leírták. Az ősi Kínában a Csin dinasztia idején (i.sz.281-361) egy alkimista levágott tehénszarv felmelegítésével végezte a kezeléseket. A Tang dinasztia idején (i.sz. 952) Wand Tao írt könyvet "A határőr szükségletei" címmel, melyből megtudhatjuk, hogy a köpölyözést a tüdő megbetegedése, kelések kifakasztása, illetve reumatikus megbetegedések esetén alkalmazták. Ekkor a köpölyöző edények bambuszból, cserépből vagy vasból készültek. Ezt a módszert Dél-Amerikában és az indiai kultúrkörökben is alkalmazták. A tibeti kolostorokban rizspapírra gyógyító mantrákat írtak, ezt meggyújtották, majd az égő papírost egy rézből készült köpölyözőbe dobták, melyet a keletkező vákuum segítségével rögzítettek a fájó testrészre.

A köpölyözés gyógyító hatását a keletkezett vákuum által fejti ki. Aktiválhatjuk vele a test bizonyos akupunktúrás pontjait, illetve mechanikus ingerléssel vérbőséget idézhetünk elő a hajszálerek kitágulása révén. A helyi vérbőségre a szervezet úgy reagál, mintha valahol vérveszteség lenne, tehát új vért kezd termelni, s ezzel helyreállítja a vér Ph-egyensúlyát. A köpölyözés területén alkalmanként vérömleny is keletkezhet, ami lila foltként jelentkezik a bőrön, de semmilyen gondot nem okoz, és pár nap múlva felszívódik. A köpölyözés 6-8 nap múlva megismételhető.

A hagyományos kínai orvoslás szerint a köpölyözés során szabaddá tesszük az energiapályákat, elvezetjük a mérges energiákat, a salakanyagot, a rossz szelet és a nedvességet, ezzel megteremtjük a Yin-Yang egyensúlyt.

A bambuszból készült köpölyt Kínában felforrósított gyógynövényes vízben áztatják, majd felhelyezik a kezelendő területre, ahol a hatóanyag a bőrön keresztül felszívódik. A vérbő sejtek - a vákuum ellenére - alkalmasak a hatóanyagok eredményes felvételére.

A kínaiak szerint minden bögre, kerámia alkalmas a köpölyözésre. Otthoni használatával betegségeket lehet megelőzni, s fenntartani az egészség állapotát. A kerámia köpöly hátránya, hogy nem látjuk a szívás erejét.

Napjainkban a köpölyözést harang alakú üvegekkel végezzük. Az üveg belsejében vákuumot hozunk létre ún. szívóharanggal, vagy forró levegővel, melynek hatására a köpöly erőteljesen a bőrfelületre tapad, és enyhén megemeli a szövetrétegeket is. Legtöbbször a háton alkalmazzuk, amikor a hólyag-meridiánon található akupunktúrás pontokra helyezzük a köpölyt, mintegy 10-15 percre. Ezen a 12 háti ún. Shu-ponton keresztül az összes belső szervre gyógyító hatást tudunk kifejteni.

Nedves köpölyözés esetén a kezelni kívánt területet ún. szilvakalapáccsal (sokhegyű tűs kiskalapács) apró pontszerű vérzést idézünk elő, erre helyezzük fel a köpölyt. A vákum hatására enyhe vérzés alakul ki. Ezt a módszert teltség, vértolulás vagy izomduzzanat kezelésére használják.

Napjainkban az egyik legszélesebb körben alkalmazott módszer a csúsztatott köpölyözés, az ún. "nyúvasztás", melyhez a gumiköpöly használata a legalkalmasabb eszköz. Ez az eljárás lehetőséget nyújt kozmetikai kezelésekre, a testen cellulit - "narancsbőr" - esetén, illetve helyi fogyasztásra - főként a comb, fenék és has területén. Először olajjal bedörzsöljük a bőrfelületet, majd speciális masszázstechnikával feltörjük a zsírsejteket, ezután a köpölyt a bőrfelületen a nyirokáramlásnak megfelelő irányban mozgatjuk. Megfelelő alkalmazás esetén a mobilizált zsírsejtek a nyirokkeringésen keresztül távoznak. Az eredmény már az első alkalommal centikben mérhető. Fontos a nyirokáramlás iránya, ezért ezt a technikát csak szakértő masszőrrel végeztesse!

A köpölyözés ellenjavallatai: epilepszia, kómás állapot, trombózis, nagy ereknél és közvetlenül a szív felett, terhes nőknél a hason és a mellkason, vérzékenység esetén, szív- és cukorbetegség esetén, drogos vagy alkoholos befolyásoltságnál, valamint legyengült állapotban.

Hangsúlyozzuk, hogy köpölyözést kizárólag hozzáértő személlyel - orvossal vagy természetgyógyásszal - végeztessen!