"Ha nincs időd az egészségre, lesz időd a betegségre!"

Európán kívüli népek gyógyászata

A népgyógyászat "etnomedicina" bárki számára kimeríthetetlen kutatási témát adhat. Minden kultúra számtalan módját alakította ki a betegségek értelmezésének és kezelésének. A civilizált tudományos szemlélet lenézi és elítéli a primitív kultúrák gyógyítási gyakorlatait, azokhoz fűződő ideológiákat, rítusokat.

Minden nép csak a saját rendszerében tud gondolkodni. Mindenkit csak a saját rendszerében lehet megközelíteni, megközelíteni és meggyógyítani.

Minden népnek más a tradíciója, hit és hiedelem rendszere, belső logikájuk. A szellemek, démonok, rontás, varázslás, vudu, tabuk, valós dolgok, mivel amit az emberi elme el tud képzelni, az meg is valósul, akár pozitív, akár negatív értelemben. A pesszimista embernk is igaza van, de az az ő baja.

A különböző kultúrákban élő emberek másként érzékelik és értékelik ugyanazt a valóságot.

A gyógyítót sok névvel meg lehet nevezni. Sámán, varázsló, táltos, bába, "exorcist", "Medicinmann", orvos láma, tulku, boszorkány, füves asszony, csontkovács, csontrakó, kenő asszonyok.

Ezek a gyógyítók a legtöbb helyen köztiszteletben álló személyek, törzsfőnökök, királyok.

Fontos a gyógyító, megnyerő személyiség. A közösség felnéz rá, elismeri tudását.

A gyógyítás lényege, a harmónia elérése. A megbomlott egyensúly helyreállítása az ember és ember, az ember és a természet, az ember és felsőbb vagy alsóbbrendű lények között a tradíciók figyelembevételével.

Európán kívüli népgyógyászatot nem lehet egységbe foglalni. Eltérő, helyi hitrendszerbeli különbségek vannak és ezek mind működnek.

A D-K-Afrikai Malavoiban (Nyasszaföld) élő ayao és angoni törzsbeliek például az elmebetegség fogalmát nem ismerik. Egyik törzsnél a halucináció, álomélmény, hanghallás, különleges golog és ezeket az embereket tiszteletreméltó, vezető, tanácsadó személlyé nevezik ki. A másik közösségben ezt lenézik, bűnösnek tartják, kiközösítik, mindaddig nem térhet vissza, amíg viselkedése nem bizonyítja, hogy a legtöbb lény megbocsátott neki és ezt áldozat bemutatásával elősegítik. Ugyanazt a problémát egyik fél pozitív, a másik negatív módon oldja meg, de mindkettő megoldja.

Kivétel nélkül halállal végződő betegségek, melynek oka átok, tabuk megsértése, csak hagyományos gyógyító módszerekkel gyógyíthatók, a modern orvostudomány ezekkel szemben teljesen tehetetlen.

A tanzániai vapogoró törzsnél az epilepsziásokat kiközösítik. A rohamot fertőző betegségnek tartják és ilyenkor nem hogy segítenének, hanem elrohannak. Ezek a szerencsétlenek tele vannak égési és egyéb sérülésekkel. Gyakran esnek bele tűzbe, mivel a rohamot villogó fény váltja ki, például lobogó tűz.

Iszlám országokban például Kenyában gyakori a bábák által végzett clitorisectómia (csiklóeltávolítás) és infibuláció (szeméremrés összevarrás), melynek vallási és etnikai hagyományai vannak. Akin nem végzik el a műtétet, rosszabb a férjhezmenési esélyük.

Ismereteink szerint legtöbb gyógynövényt Kína ismeri és alkalmazza, kb. 60000. A másik gyógynövényekben leggazdagabb ország Mexico, 20000 növényfaj honos mexicoban, ezek zöme gyógynövény. Szinte lehetetlen ezek közül a jelentősebbeket kiemelni. Nagy részük a világon még nem ismert. A mexicoi mocsári ciprus minden része drog. Fekélyre, bőrbetegségekre köszvényre, stb. nagyon jó.

A szarszapilla (Smilex medica) legősibb gyógyszere a nemi betegségeknek. A Yucca fajok méregtelenítik a szervezetet. A szent tea (Piper sanctum) levelei helyi érzéstelenítésre, fejfájása és fogfájásra jók. Feketefűz (Salix nigra) ősi lázcsillapító, gyógyítja az orbáncot. Mexicói viaszcserje sárgaság ellen jó. A mexicói fikuszfajok gumivá szilárduló tejnedvét az indián őslakók törött csontok rögzítésére használták. A mexicói gumifa nedve lágyítja a csontokat, rugalmassá teszi a testet. Indián akrobaták hihetetlen eredményekre képesek. A tejnedvek jók sebek, szemölcsök, tályogok gyógyítására. A Hopi indiánok által használt Vérgyökérfa nedvével bekent bőrön lévő rákos felület kipirosodik és néhány hét múlva a varasodás leesik, nincs szükség műtétre. A vietnámiak bizonyos teakeveréke az őszülést gátolja.Az indiánbalzsam, mely Mexicóból Perun keresztül jutott el Spanyolországba, mely most perui balzsam néven az USA-ban gyógyszerként alkalmazzák. Papaya emésztést segítő, a bélférgeket és petéiket is segít megemészteni, anélkül, hogy káros mellékhatásai lennének, mint a legtöbb féregűző szernek. Porckorong sérv esetén a porckorongba papain enzimet fecskendeznek be, mely hamarosan feloldja a porckorong belsejében lévő magot, ezután azt kiszívják és így a műtét a legtöbb esetben elkerülhető. A gyapotolaj férfiaknál sterilitást okoz, a gyapotlevél bizonyos teája magzatelhajtó. Végnélkül lehetne sorolni ezeket a hihetetlennek tűnő példákat. Ezeknek a gyógynővényeknek a megfelelője valószínű, hogy Európában is előfordul, csak már nem ismerjük őket, az ősi tudás elveszett. A középkorban sok gyógyítót, füvesasszonyt a boszorkányüldözés máglyán elégetett a tudásukkal együtt.

Ma a legnagyobb gyógyszergyárak expedíciókat szerveznek Ausztrália, Amazónia, Óceánia, Afrika országaiba, hogy az ősi tudást ismét az emberiség szolgálatába állítsák.

Megkapják az ingyen ötletet, a tapasztalatot a természeti népektől és az új gyógyszert méregdrágán eladják a harmadik világ országainak, amit természetesen meg is vesznek. Ezzel a neokolonializmus ördögi köre lezárul.